Az épület és kollégiumunk története
I. RÉZMÁL
A Rézmál elnevezéssel már a XIV. században találkozunk, mely Rózsahegyet jelent. Ebben az időben éppúgy, mint néhány száz évvel később, a Rókus-hegytől délre és délkeletre elterülő hegyoldalt – beleértve a mai Rózsadombot is – nevezték így. Beépülése a Margithíd megépülésével bontakozott ki, melyhez hozzájárult az itteni szőlő pusztulása is.
A Rózsadomb egy évszázaddal ezelőtt
és a Tapolcsányi Kollégium épülete egy régi képeslapon
II. A TORNYOS KASTÉLY
Budán a nagy villák építése a XIX. században kezdődött a Svábhegyen és a Zugligetben. A Rózsadomb jelentősebb építményei, házai is csak az 1900-as évek elején épültek fel. Ezek között kitűnt az Aranka utzca és - a Tapolcsányi régi nevén- az Ürge utca által határolt üres területen, a Rózsadomb aljában álló ház, amelynek tervezője, építője és első tulajdonosa Gerstenberger Emil építőmester, Alpár Ignác kortársa.
Gerstenberger Emil
A többemeletes, kiugrásokkal, tagolt homlokzattal, erkélyekkel gazdagított épület változatos tetőszerkezetét sok torony zárja le, az építmény tetején uralkodó kupolával.
Gerstenberger Emil építész és építőmester által 1910-ben felépített tornyos kastély,
amely ma az Aranka utca 10. és a Tapolcsányi utca 4. szám felől közelíthető meg.
A kastély Gerstenberger Emil családjának lakóháza és cége (’Bremer-Westphal’ rendszerű födémekre és vasbetonszerkezetekre külön osztály) irodájának a helyszíne volt.
„Bremer-Westphal” Rendszerű Födémekre és Vasbetonszerkezetekre Külön Osztály
Budapesten, II. ker. Aranka utcza 10. sz. (saját házban) Tel.: 113-05.
Gerstenberger Emil építőmesteri elismertségét, rangját jól reprezentálja a korabeli újság, a „Képes Vasárnapi Lapok” című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági folyóirat. 1912. március 10-ig száma, mely életútjának ismertetése mellett, tételesen felsorolja azt a több, mint 200 építészeti alkotást, amely a nevéhez fűződik.
1940. október 24-én Drezdában hunyt el.
Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott és tulajdonosa volt a német Sasrend lovagkeresztjének.
III. FŐHERCEGI TULAJDON
z Aranka utcai romantikus, soktornyos kastély József Ferenc királyi hercegnek is megtetszett, és 1924-ben ajánlatot tett a villa megvételére. A főherceg azonban a szokásjog „tiltása” miatt nem akart közvetlenül „civiltől” vásárolni, ezért az egyik Erdődy grófot kérte fel, hogy vegye meg a villát, és így már a királyi herceg egy „grófi” kastélyt tudott megvásárolni.
1924-ben József főherceg feleségül vette III. Frigyes szász fejedelem lányát Anna Monikát, és beköltöztek a rózsadombi villába.
A rangos és tiszteletre méltó főhercegi pár és családja közel 18 éven keresztül lakott a soktornyos kastélyban. A háború előtt, az 1940-es évek elején a főherceg a villát eladta.
IV. GYERMEKINTÉZMÉNYEK
Az épület a háború után nem maradt üresen; előbb a Statisztikai Hivatal költözött be, majd 1949-től 1964-ig az épület Hóvirág Gyermekotthon néven 120 állami gondozott óvodásnak adott otthont
1949-64. Hóvirág Gyermekotthon
1949-ben a szükséglet úgynevezett hetes otthonokat hozott létre a fővárosban, ez az intézmény egyike volt ezeknek. Vidéken nem voltak hetes otthonok, leginkább a három műszakban dolgozó szülők megsegítésére alakultak. A gyerekek hétfőtől péntekig laktak az otthonokban, hétvégeken, szünetekben hazamentek.
Ahogy a társadalmi helyzet változott, átalakultak az igények, egyre inkább a hátrányos helyzetűek megsegítése lett a cél, a prevenciót szolgálták a szakellátásba vétel előtt. A gyerekek szülői kérelemre kerültek be, az ellátásért térítési díjat kellett fizetni.
1966-ban, közel 2 évig tartó átalakítás és tatarozás után, Hetes Otthon kezdte meg működését.
Az intézmény 1976-ban a Budapest Fővárosi Tanács kezelésébe került.
Évekig csak lányokat, majd a ’90-es évek közepétől fiúkat is fogadott.
Az 1997-es gyermekvédelmi törvénybe a hetes otthoni ellátás nem került be, ezek az intézmények átmeneti otthonként működtek, bár nem pontosan feleltek meg a kritériumoknak. 2005. július 1-től a fővárosi döntés értelmében kollégiummá alakult át, gyermekvédelmi alapfeladattal.
A kollégiumi elhelyezés lehetőség a családok számára, hogy életkörülményeik ezen idő alatt javuljanak, és gyermekeiknek lehetősége nyíljon az esélyegyenlőség megteremtésére.
